Most, hogy beköszöntött a kelta fényünnep és hamarosan elérkezik a karácsony is, egy témába vágó kulisszatitkot fogok megosztani veletek. Ezen a héten abba nyerhettek betekintést, miféle vallást gyakorolnak és milyen hagyományokat követnek a Kianit Szövetség tagjai.

Erre a kérdésre is igaz az, amit a nyelvekkel kapcsolatban említettem; egy olyan rendet, ahová ennyire sokféle létsíkról érkeznek a tanítványok, nem egyszerű összefogni. Silvanus magiszter belátja, hogy lehetetlen vállalkozás lenne bármilyen istenképet is rákényszeríteni az újonnan érkezett novíciákra és novíciusokra. Éppen ezért bárki szabadon gyakorolhatja a vallását a maga módján, amíg ezzel nem sért meg másokat. Emellett Lucius Sensus magiszter jó néhány különböző vallás történetét és istenképét is megosztja tanítványaival, hogy minél árnyaltabb képet kapjanak erről a tudatformáról.

A különbségek elfogadása mellett azonban természetesen szükség van összetartó erőre is, amely hozzátartozik a közös értékrendhez. Két olyan alaptétel van, amelyet minden tanítványnak el kell fogadnia, amikor a Kianit Szövetség szolgálatába áll.

Nem csak egyszer élünk

Az első ilyen alapvető tétel a reinkarnáció. Maga Silvanus magiszter tudatosan emlékszik arra, hogy ő már számtalanszor újraszületett. Így tehát tisztában van vele, hogy az, aki bepillantást nyer az előző életeibe, sokkal mélyebb szinten ismeri meg saját magát, mint korábban bármikor. Erre azért is van szükség, mert amikor a tanítványok belehelyezkednek a korábbi énjeik szemszögébe, megértőbbé válnak mások iránt. Ilyen módon együttérzőbbek lesznek a tőlük első pillantásra teljesen különböző emberek és más fajok képviselői iránt, így jobban megértik az őket mozgató indítékokat. Emellett pedig bátrabban indulnak neki a küldetéseiknek a rendtagok annak tudatában, hogy a lelkük halhatatlan, így az anyagi testük halála nem jelent egyben megsemmisülést is számukra.

Mi a helyzet a kételkedőkkel?

Bár a legtöbb tanítvány azonnal a magáénak érzi a reinkarnáció tanát, akadnak kételkedők. Értelmetlen lenne őket erőszakos módon megtéríteni, így senki nem is próbálkozik ezzel a mesterek közül. Kellő felkészültség után a meditáció cultusokon Fiona magisztra segít bepillantást nyerni a tanítványainak az előző életeibe. Ilyenkor mindig csak egyetlen ember utazik a csoportból, a többiek pedig külső szemlélők maradnak. Aki kételkedik, annak nem kell vállalnia ezt az utazást. Ám egy idő után azoknak a társainak beszámolói, akik már túl vannak a korábbi énjeikkel való szembesülésen, mindig meggyőzik őket.

Tiszteld a természetet!

A másik alapelv, amelyet senki sem kérdőjelez meg a Kianit Szövetség tagjai közül, az a természet tisztelete és a vele való harmóniára törekvés. Ennek az elvnek a létjogosultsága még hamarabb beigazolódik bárki számára, mint a reinkarnáció tanáé. Ugyanis az, akiben nincs meg a kellő tisztelet az őselemek iránt, nem fogja tudni segítségül hívni őket a varázslataihoz. Ezzel pedig hatalmas fejmosást érdemelnek ki Garon Tereus magisztertől, a mágikus harcművészet mesterétől, amiért már a tanulmányaik kezdetén félkarú óriást csinálnak magukból saját makacsságukkal.

A természet váltakozó ciklusainak kezdetét és lezárását a Kianit Szövetség tagjai mindig közösen ünneplik meg. Megvannak a különböző, évezredes szertartások, amelyeket a nyolc shabbat: Imbolc, Ostara, Beltane, Litha, Lugnasadh, Mabon, Samhain és Yule alkalmából gyakorolnak. Ezeken az ünnepeken a rendtagok jellemzően megadják a természet szellemeinek azt, ami nekik jár, azután pedig vígan és féktelenül vagy éppen csendesen és meghitten mulatnak egymás között, a szerint, amit az adott időszak megkíván tőlük.

Látható tehát, hogy – bár a Kianit Szövetség mesterei kifejezetten elfogadóak a vallási különbözőségekkel kapcsolatban –, a közös pontok teljesen áthatják a Kianit Szövetség tagjainak életét, és belőlük merítenek erőt a küldetéseikhez is. Ezért jöhet létre a sokszínűségben egy kifejezetten szoros és szilárd közös alap.