Következzen a második földjegy, vagyis a Szűz! A folyton reflektorfényre vágyó Oroszlán után ez alkalommal egy sokkal szerényebb, ám nem kevésbé fontos minőség bontakozik ki, amelyet Cellandris Viola magisztra, az álcázás és nyomkövetés mestere testesít meg.

Amikor egy új élet növekedni kezd – legyen az akár egy palánta, egy állatkölyök, egy embergyermek vagy egy tudományos kutatómunka –, a folyamatos tápláláson kívül nagyon fontos a veszély elleni védelem. A Föld jegyekhez köthető biztonságos, stabil környezet megteremtésének ezt az aspektusát nyújtja a Szűz. Precizitása, józansága és előrelátása segítségével igyekszik tisztán tartani az életterét és száműzni a potenciális veszélyforrást jelentő kaotikus elemeket. Azt sem bánja, ha a magára vállalt feladat kissé monoton. Ő mindebben örömét leli, ráadásul a gaztól mentes, növekedésre alkalmas, rendezett környezet bőségesen kárpótolja őt erőfeszítéseiért. A Szűz igazi alázatos Szolgálóként éli az életét.

Félművelt

Ezen a legalacsonyabb fokozaton a Szűz kíváncsian kutat minden témában, ám a tudása felszínes marad. Számára nem az ismeretei mélysége a lényeges, hanem az, hogy elég hasznosnak bizonyul-e a külvilág számára gyakorlati szempontból. Ez a megfelelési kényszer odáig fajulhat, hogy szolgalelkűen próbál alkalmazkodni mindenkihez. Árgus szemekkel figyeli, hogy mire reagál elfogadóan a környezete és ravasz köpönyegforgató módjára mindig azt képviselni.

Az önmegvalósítást számára a tökéletes alkalmazkodás révén való túlélés jelenti. Eközben nem is tudatosul benne, hogy valójában ő nem perfekcionista-rendmániás, hanem csak idomulni próbál a fennálló rendszerhez, illetve a tekintélyszemélyek elvárásaihoz. Megszállottan keresi a biztonságot, holott minden folyton változik körülötte. Ez kergeti őt a tisztaság-és rendmániába. Meg van róla győződve, hogy amennyiben rend van az életében, megkíméli magát a kiszolgáltatottságtól és bizonytalanságtól. Fel akar készülni minden előre nem látható eshetőségre, és nem bíz semmit a véletlenre. Ezen a szinten a Szűz azért analizál szőrszálhasogató módon, mert az anyag mélyén a lelki tökéletességet keresi, és azért kritizál, mert jobbá szeretné tenni a hétköznapi emberi életet. A kontrollt a hozzá közel állókra is kiterjeszti, így sokszor erkölcscsősz szerepében tetszeleg vagy kaszárnya parancsnokként viselkedik. Szülőként is szigorú nevelési módszert alkalmaz.

Tudós

Ezen a szinten a Szűz már behatóbban ismeri az anyagot. Alapvető képessége, hogy az adatokat analitikusan rendszerezi. Amikor elkezd jól élni ezzel az adottságával, máris megkapja egyik legfontosabb lelki vitaminját: fontosnak és hasznosnak érezheti magát. Ennek érdekében egy egész emberöltőn keresztül fejleszti intellektusát, mert abban hisz, hogy az erős ráció által megismerhető a világ, emellett kontrollálhatóak az életkörülmények is, így kiküszöbölhetőek a veszélyes helyzetek. Ezen a tudati szinten a Szűz egyaránt képes elsajátítani a leghétköznapibb materiális tudást és a legmagasabb szellemiséget. Ráadásul fáradhatatlan szorgalma segítségével mindenképpen megpróbálja átültetni az elméletet a gyakorlatba. Igyekszik a lexikális tudáson keresztül megfejteni a nagy spirituális misztériumot, csakhogy lázas keresése közben elillan kezei között az élet esszenciája. A Szűz számára az egyik legfőbb egzisztenciális kihívást a materiális és a transzcendens világ között húzódó határ átlépése jelenti. Amikor nem jár sikerrel, gyakran szkepticizmusba menekül, és megtagadja a fizikai valóságon túli dolgok létezését.

Gyógyító-hittudós

Ezen a legfelsőbb tudatszinten a Szűz szembesül élete egyik legfontosabb tanulságával: a perfekcionizmus egyik súlyos túlkapása az ösztönvilág logikai rendszerekbe való kényszerítése és eltiprása. Éppen ezen prűd moralitás az, ami robbanásveszélyessé teszi a bennünk élő ősi erőt.

A Szűz ezen a szinten már meghaladta önmagát, így nyitott a transzcendens világok felé. Belső utazása során alapos ismeretekre tett szert a lélekről, amelyeket hatékonyan kamatoztat a hétköznapokban a pszichológia és a szellemtudományok területén. Analitikus gondolkodása segítségével továbbra is igyekszik elválasztani a lényegeset a lényegtelentől. Ám ezen a szinten már nem a szorongásai csillapításáért teszi mindezt, hanem azért, hogy nehéz helyzetekben mindig gyorsan rátaláljon a lehető legjobb megoldásra.

Fontos életfeladata a magasabb szellemiség közvetítése is, azaz a spirituális értékek összekapcsolása a fizikai valósággal. Azt is jól tudja, hogy az anyagi szféra nem lehet megoldás a világ problémáira (noha bármit megtenne mások testi és lelki gyógyulásáért). Az idáig vezető út nagyon göröngyös, ám ezen a ponton a Szűz már tisztában van vele, hogy mély felismeréseihez elengedhetetlenek a tapasztalások.

Cellandris Viola magisztra

Cellandris Viola magisztra Garon Tereushoz hasonlóan királyi családból származik. Ám a Bellicosus-család tüzes vezérével ellentétben a magisztra soha nem élte a kiváltságosok életét. Csecsemő volt még, amikor nemesek egy csoportja lemészároltatta a velük szemben sokkal inkább a köznéphez húzó királyi családot, és átvették a hatalmat az országban. Cellandrist egy hűséges, önfeláldozó szolgálólány mentette ki a kastélyból az utolsó pillanatban, majd egy zárdában kért menedéket.

Cellandris felnövekedve megismerte családja tragikus történetét, és arról is tudomást szerzett, kinek köszönheti az életét. Abban a pillanatban eltökélte, hogy ő maga is éppen olyan alázatos szolgálója lesz embertársainak, mint a megmentője. Mellékneve, a Viola a szerény ibolyára utal. Cellandris mindig is szeretett meghúzódni a háttérben, és tökéletesen elégedett volt puritán életével. Alkalmazkodóképessége – amely egyben a varázsereje is –, többször megmentette az életét, ugyanis a forrongó nemesek még évekkel a királyi család után is kutattak utána. Ő azonban képes kaméleonként beleolvadni a környezetébe, így mindig elillant a nyomába eredő katonák elől.

Cellandris nagyon fiatalon állt be a Kianit Szövetségbe. Kötelességének érezte a szolgálat vállalását, amikor Silvanus elküldte érte a mestereket, ám a zárda biztonságot nyújtó keretei közül való kiszakadás hatalmas sokkot jelentett számára. Kezdetben ridegen és távolságtartóan viselkedett. Megbotránkoztatta őt a féktelen mulatozás az ünnepekkor, türelmetlen volt a nála lassabb felfogású társaival és idegesítették őt a tőle távol álló képzések, mint a fegyverforgatás vagy a meditáció. Cellandris Artemesia Patientia magisztra anyáskodásának köszönhetően kezdte el biztonságban érezni magát Roanaa szigetén, és lazítani a megszokotthoz való görcsös ragaszkodásán. Lassanként megbarátkozott új társaival és rengeteget segített nekik a tanulásban. A cölibátust azonban új életében is tartja, így soha egyetlen férfit sem engedett közel magához.

Az egykori apáca aprólékos elemzőképességét végül az álcázás és nyomkövetés technikáinak tanulmányozásában tudta kibontakoztatni, méghozzá olyan sikeresen, hogy elnyerte a mesteri címet. Cellandris magisztra néhány évvel idősebb Balthamos magisztránál, ám ő a legújabb a mesterek soraiban: mindössze egy éve tölti be a tisztséget, amikor Kyra Roanaa szigetére érkezik.

Forrás: Chiron Astrologos