Ez alkalommal egy olyan történetet szeretnék bemutatni Nektek, amiben még hangsúlyosabban jelennek meg az őselemek, mint A Kianit Szövetségben. A B. B. Vayk, azaz Ványik Beatrix által megálmodott tetralógiában, A fekete láng urában az óceán, a felhők, a nap, a hold, az éjszaka és a hajnal mind saját személyiséget kapnak. A népmeseszerű történet első része, A Vízgömb máris annyira beszippantja az olvasót, hogy szinte lehetetlen letenni.

Lépj be abba a fantasy világba, amelyhez hasonlóról sem hallottál soha! – csábítja a fantasy rajongókat az írónő Facebook-oldalának borítóképen látható felirat. Ha pedig elég kitartóan keresgélünk a megszemélyesített természeti erők lélegzetelállító képei között, a könyv borítójára is rábukkanhatunk. A gömböt szorongató kéz, amelyből a Sátánra asszociálhatunk, illetve a ragyogóan fehér égi kastély és a poklot idéző, fekete, lángtengerrel övezett vár kontrasztja máris biztosítja az olvasót, hogy egy gigantikus küzdelem részese lehet, ha a kezébe veszi A Vízgömböt.

Miután Tűz elragadja a Vízgömböt, a Felhőkirálynő birodalma és vele együtt az emberek világa is veszélybe kerül. Robert Groundra, a talpraesett, harci kiképzésben is részesült kertészfiúra vár a feladat, hogy visszaszerezze a Víz Birodalmának legdrágább kincsét. Útja során keresztül-kasul bejárja a természeti erők misztikus világát, amelynek lakói bizony nem mind a vendégszeretetükről híresek. Ráadásul a társául szegődő Marian, aki éppen olyan kiállhatatlan, mint amilyen titokzatos és gyönyörű, arra készül, hogy parancsolója utasításának eleget téve megölje Robertet.

Bár Marian a legkegyetlenebb természeti létező, Tűz leghűségesebb szolgája, mégis sokkal inkább tűnik szeszélyes és hisztis dívának, mintsem valódi gonosznak. Éppen ezért hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a lány nem velejéig romlott, és hogy személyisége még formálódni fog a történet során. Bár számítunk a változásra, mégis izgalommal tölt el minket Marian jellemfejlődésének kibontakozása. A lány útja során olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek hatására lépésről lépésre lehámlik róla a gőg, a hiúság és az arrogancia álarca, és egészen más emberként születik újjá.

Robert Groundot már a történet elején úgy ismerjük meg, mint Az Ideális Férfi Főhőst, aki jóképű, erős, bátor, eszes, karizmatikus és rendkívül népszerű a hölgyek körében. Egyetlen hibája, hogy a családi háttere miatt nem képes igazán közel engedni magához senkit sem, így szokatlan és polgárpukkasztó módon húszéves korára egyáltalán nem érez indíttatást a családalapításra. A túlzott tökéletesség miatt kezdetben nem csak a falu leányai, de az olvasók sem tudnak igazán közel kerülni a fiúhoz. Ám ahogy haladunk előre a történetben, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Robert sem sebezhetetlen. A Téllel való párbaja során szerzett súlyos sebek mellett, – amiken egy ember és egy természeti létező összecsapásakor nem igazán lepődünk meg –, az is feltárul előttünk, amikor a fiú szíve szenved gyógyíthatatlannak tűnő sérülést.

Muszáj szót ejtenem azokról a világokról is, amelyeket a két főszereplő kalandjai során végigjártak. Beatrix igazán kitett magáért, amikor megalkotta a Felhők, a Tűz, a Nap és az Éjszaka birodalmát. A színek, a környezet, a természeti létezők külseje, gesztusai, szokásai, sőt még az ételeik neve is hozzájárulnak a képzeletbeli országok különleges hangulatának megfestéséhez. Ezeket a részleteket olvasva időnként valóban azt kívánjuk, bárcsak beléphetnénk a könyv lapjai közé.

A történet olvasására csábító ígéret tehát nem hazudtolta meg magát; imádtam A Vízgömb egyedi, népmeseszerű jellegét, ami annyira elüt a mainstream fantasyktól. B.B. Vayk világa teljesen elvarázsolt, így jó szívvel ajánlom mindenkinek! Szerencsére már a második rész, A Tűzfehér is rendelhető.